Markus Kerber egyetemi professzor (és nem mellesleg ügyvéd) keresetével a német legfelsőbb bírósághoz fordult, hogy az tiltsa meg a német jegybanknak az Európai Központi Bank mennyiségi lazítási (QE) programjában való részvételét - írja a The Wall Street Journal. A mostani jogi kezdeményezés csak a jéghegy csúcsa, az utóbbi időszakban ugyanis egyre több támadás éri Németországból az EKB extrém laza monetáris politikáját.
Május első hetében - három év óta először - többségbe kerültek az euró dollárral szembeni erősödésére játszó spekulatív határidős pozíciók. A nagybefektetők idei hangulatváltozásában a Donald Trump körül kialakult zűrzavaros amerikai belpolitikai helyzet mellett az európai politikai kockázatok mérséklődése, illetve az egyre biztatóbb konjunkturális folyamatok is szerepet játszottak. Az euró/dollár árfolyam kulcsfontosságú technikai szintek közelében tartózkodik, egy erős ellenállási szinttel kell megküzdenie az eurónak, viszont ha ez sikerül, akkor új, bő féléves csúcsra kapaszkodhat az árfolyam.
A piaci várakozásoknak megfelelően 0%-on tartotta az irányadó kamatot az Európai Központi Bank. A kiadott közlemény szövege teljesen mértékben megegyezik a márciusiéval: 60 milliárd eurós havi összegben folytatódik év végéig az eszközvásárlási program, szükség esetén azonban megnövelhetik ezt a keretösszeget.
Három névtelen forrás is azt jelezte ma délután a Reutersnek, hogy az Európai Központi Bank Kormányzótanácsában sok tag van, aki szerint rövidesen (a júniusi ülésen) eljön az idő arra, hogy apró, de annál lényegesebb jelzést küldjenek a piacok felé a pénznyomtatási program visszafogásáról. Több se kellett az eurónak, azonnal még tovább erősödött a dollárral szemben öthavi csúcsközelbe és ezzel még látványosabban megtört az a 3 éves csökkenő trend, amelyre már reggel is felhívtuk a figyelmet.
A piaci várakozásokkal összhangban nem változtatott az irányadó kamatszinten az Európai Központi Bank, az alapkamat továbbra is 0%-on áll. Emellett az eszközvásárlási program feltételrendszere és kerete is maradt a régi: ebben a hónapban még 80 milliárd eurós, áprilistól decemberig pedig 60 milliárd eurós havi keretösszeggel folytatódik a program, de szükség esetén megnövelhetik ezt az összeget. A döntést követő sajtótájékoztatón Mario Draghi kedvező gazdasági és inflációs fejleményekről számolt be, kockázatok azonban még mindig vannak, a harcot még nem nyerték meg. Emellett ismét elmondta, hogy az euró visszavonhatatlan, az amerikai támadások pedig minden alapot nélkülöznek.
Februárban a januári 1,9%-ról 2,2%-ra gyorsult az infláció éves üteme Németországban - derült ki a német statisztikai hivatal ma közzétett adataiból. Legutoljára 2012 áprilisában, közel 5 éve tartózkodott hasonló magasságokban az éves index.
Az eurózónás adósság lassan ötöde az Európai Központi Bank kezében van, vagyis rohamtempóban közelít a jegybank ahhoz, hogy az általa megszabott 33%-os felvásárlási korlátba ütközzön. A program folytatásához muszáj lesz radikális változtatásokat bevezetni, ez azonban garantáltan heves tiltakozást váltana ki a konzervatív német politikusok részéről, holott ironikus módon pont Németország a program egyik legnagyobb kedvezményezettje. Bármilyen döntés is szülessen, a konfliktus szinte garantált, az idő pedig vészesen fogy.
Márciusig 80 milliárd eurós, áprilistól decemberig pedig 60 milliárd eurós havi keretösszeggel folytatódik az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja, vagyis a vártnál magasabb inflációs adatok ellenére tartják magukat a tavaly decemberi tervhez a döntéshozók. Emellett természetesen az irányadó kamatszinteken nem változtattak: az alapkamat továbbra is 0%-on, az egynapos hitelkamat 0,25%-on, a betéti kamat pedig -0,4%-on maradt.
Az Eurostat előzetes becslései alapján a novemberi 0,6%-ról 1,1%-ra emelkedett az euróövezeti inflációs index értéke. Ilyen gyors árdinamikára több mint három éve nem volt példa, a tegnap közzétett német inflációs adatok fényében azonban nem okozott nagy meglepetést.
Clemens Fuest, a német IFO gazdaságkutató intézet elnöke szerint az Európai Központi Banknak már márciusban véget kellene vetni az eszközvásárlási programjának, ha eurózónás szinten is jelentkezik a decemberi német inflációban látott hirtelen ugrás - mondta el a német Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában. Mindez azért érdekes, mivel nem egészen egy hónapja hosszabbította meg az EKB 2017 decemberéig az eredetileg márciusig tartó programot.
Az Európai Központi Bank mai döntése értelmében az eszközvásárlási program kilenc hónappal, 2017 decemberéig meghosszabbításra került, áprilistól kezdve azonban a havi keretösszeg 80 milliárd euróról 60 milliárdra csökken. Annak értekében, hogy a meghosszabbított program ideje alatt se fogyjanak el a piacról a vásárolható értékapírok, a program technikai feltételrendszerén is változtattak: egyrészt eltörölték a betéti kamatpadlóra vonatkozó megszorítást, másrészt a legrövidebb vásárolható állampapír futamidejét 2 évről 1 évre csökkentették. Emellett természetesen az irányadó kamatszinteken nem változtattak: az alapkamat továbbra is 0%-on, az egynapos hitelkamat 0,25%-on, a betéti kamat pedig -0,4%-on maradt.
Októberben még sikerült elodáznia az Európai Központi Banknak az elkerülhetetlent, most csütörtökön viszont nagy valószínűséggel megérkezik a hónapok óta várt nagy bejelentés. A Reuters értesülése szerint nem csak az eszközvásárlási program kiterjesztéséről tudhatunk meg technikai részleteket, hanem Mario Draghi jegybankelnök már annak kivezetésével kapcsolatban is tehet majd utalást. Érdekes lesz, hogy milyen kompromisszumos megállapodással sikerült lekenyerezni a keményvonalas német döntéshozókat, akik már így is gyakran kritizálják a jegybank politikáját.
Az eurózóna gazdasága ugyanolyan lassú ütemű növekedést tudhatott maga mögött a harmadik negyedévben, mint a másodikban, a maginfláció pedig mérséklődött októberben. Mindez felerősíti a várakozásokat, hogy az Európai Központi Bank decemberben meghosszabbítja jelenlegi eszközvásárlási programját.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamaton, illetve a kamatfolyosó alsó és felső határán az Európai Központi Bank mai kamatdöntő ülésén, emellett pedig az eszközvásárlási program feltételeihez sem nyúltak. Mario Draghi jegybankelnök az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a program feltételrendszerének változtatásáról jelenleg is folyik a belső vita, döntés decemberre várható. Azt ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy a program idő előtti kivezetése "szóba sem került", amivel egyértelműen az elmúlt hetekben a piacon keringő pletykákat akarta megcáfolni.
Nehéz feladat előtt áll Mario Draghi, az Európai központi Bank elnöke: a mai kamatdöntő ülés utáni sajtótájékoztatón olyan dologról kell meggyőzően beszélnie, amiről még nincs is hivatalos megállapodás, viszont nem engedhetni meg, hogy a piac a megállapodás hiányát visszavonulásként értékelje, azzal ugyanis csak ráerősítene az utóbbi hetek piaci spekulációira. Bár az eszközvásárlási program feltételrendszere miatt egyre jobban szorítja az idő az EKB döntéshozóit, a piaci szereplők többsége szerint a mai ülésen nem, csak decemberben születhet meg az elkerülhetetlen döntés a jövőbeli változtatásokról.
Az Európai Központi Bank szeptember eleji tétlensége hirtelen felhajtotta az euróövezeti kötvényhozamokat, ám az emelkedés úgy tűnik, gyorsan kifulladt. A folyamat hamar hozamesésbe fordult át, a helyzet pedig egyre abszurdabb, a kétéves lejáratú papírok közül már alig van olyan, ami pozitív hozamot biztosít a befektetők számára. Bár egyelőre kicsi az esély egy radikális politikai irányváltásra, ha ez mégis bekövetkezne, az a hozamemelkedéssel párhuzamosan alapos felfordulást idézhetne elő piacon.
A várakozásoknak megfelelően szeptemberi ülésén változatlanul 0%-on tartotta az irányadó kamatot az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa, emellett a kamatfolyosó másik két elemén, a 0,25%-os hitelkamaton és a -0,4%-os betéti kamaton sem változtattak. Ennél érdekesebb, hogy az eszközvásárlási program szabályrendszeréhez sem nyúltak hozzá, pedig a jelenlegi feltételek mellett gyorsan fogynak a megvásárolható állampapírok a piacról, ami a jövőben problémát okozhat az EKB-nak. A sajtótájékoztatón a jegybankelnök elmondta, hogy az eszközvásárlási programmal kapcsolatos feltételrendszert szakmai bizottság vizsgálja, hogy a jövőben is biztosítva legyen annak zavartalan lefolytatása. A Draghi ezzel közvetve elismerte, hogy tisztában vannak a korlátozó tényezőkkel, illetve hogy minél előbb megoldást kell találni a rendelkezésre állósággal kapcsolatos problémákra.
Az Európai Központi Bank igyekszik élesen elzárkózni még csak annak gyanújától is, hogy nyíltan finanszírozza az euróövezeti kormányokat. Ez azonban egyre nehezebb feladatnak ígérkezik, már csak azért is, mert elképesztő tempóban vásárolja fel az euróövezeti államkötvényeket: 16 hónap alatt sikerült 12 százalékponttal növelnie a teljes piaci adósságon belüli részarányát. Óvatos becsléseink szerint is az eszközvásárlási program jelenleg érvényes szabályrendszere mellett - szélsőséges esetben - egy éven belül elfogyhatnak a megvásárolható finn, holland és német államkötvények, ami az egész program megvalósítását, így a kitűzött célok elérését is veszélyezteti. Mario Draghi jegybankelnököt és a döntéshozói testületet egyre jobban sürgeti az idő, hogy változtassanak, azonban gyakorlatilag bármit lépnek, a konzervatív német gazdaságpolitikusok részéről kemény ellenállásba ütközhetnek.
A várakozásoknak megfelelően júliusi ülésén változatlanul 0%-on tartotta az irányadó kamatot az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa. Emellett a kamatfolyosó másik két eleméhez, a 0,25%-os hitelkamathoz és a -0,4%-os betéti kamathoz sem nyúlt a jegybank. Egyelőre az eszközvásárlási program feltételrendszeréhez sem nyúlt a jegybank, Draghi elmondása szerint ugyanakkor "kellő rugalmassággal bír a program", vagyis nem fenyeget az a veszély, hogy elfogynak a vásárolható értékpapírok a piacról.
Új lendületet vett a gazdasági növekedés az euróövezet országaiban, azonban továbbra is sok a bizonytalanság, részben a Nagy-Britannia uniós tagságáról június 23-ra kiírt népszavazás miatt - figyelmeztetett Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke kedden az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottságának meghallgatásán.
Átcsoportosítás a 2025-ös büdzsében.
A döntés John F. Kennedy, Robert F. Kennedy és Martin Luther King aktáit érinti.
Magukra vállalnák az amerikai hozzájárulást.
A UnitedHealthcare élén.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
